Mi történik, ha egy évig nem frissíted a WordPress-t?

Az elavult bővítmények biztonsági kockázatai

Egy WordPress-oldal sok különálló darabból áll: magából a WordPressből, a sablonból (témából) és a bővítményekből, amelyek egy-egy funkciót adnak, például az űrlapot, a galériát vagy a webáruházat. Ezek mindegyikét más fejleszti, és mindegyikben előfordulnak hibák.

Amikor egy bővítményben biztonsági hibát találnak, a fejlesztő kiad egy javított verziót. Ezzel egy időben a hiba sokszor nyilvánossá is válik: biztonsági adatbázisokban, hírekben leírják, melyik verzió érintett, és mit lehet vele kihasználni. A javítás tehát egyben útmutató is a támadóknak arról, hol érdemes próbálkozni.

A támadók ezért nem egyesével keresik a célpontokat. Automatikus programokat futtatnak, amelyek oldalak ezreit nézik végig, és azt figyelik, melyiken fut még a régi, javítatlan verzió. Nem az számít, hogy a te oldalad kicsi vagy ismeretlen. Az számít, hogy rajta van-e egy ismert hibás verzió.

Egy évig nem frissített oldalon szinte biztosan van ilyen. Minél tovább marad el a frissítés, annál több javítatlan, nyilvánosan ismert hiba gyűlik össze rajta, és annál nagyobb az esélye, hogy egy automatikus program előbb talál rá, mint a tulajdonos vagy a fejlesztő. A támadónak elég egyetlen nyitva hagyott ajtó, a védekezőnek viszont mindet zárva kell tartania.

Évente egyszer frissíteni nem elég

Sokan úgy gondolják, elég évente egyszer leülni és mindent frissíteni. Ez két okból nem működik jól.

Az első, hogy egy biztonsági hiba nem vár egy évet. Ha egy bővítményben februárban derül ki egy hiba, az oldal az éves frissítésig hónapokig nyitva áll. A rendszeres, kisebb frissítés ezt az időt rövidíti le.

A második, hogy sok halmozott frissítés egyszerre sokkal kockázatosabb, mint ugyanannyi apránként. Ha egyszerre frissül a WordPress, a sablon és tizenöt bővítmény, és utána valami nem működik, nehéz kideríteni, melyik okozta. Egy egyéves lemaradásnál a változások olyan nagyok lehetnek, hogy egy régi bővítmény már nem is működik az új WordPress-szel, és cserélni kell.

Ehhez jön a szerver PHP-verziója, vagyis az a programnyelv, amin a WordPress fut. A régi PHP-verziók egy idő után nem kapnak biztonsági javítást, a tárhelyek pedig egy ponton maguk állítják át az újabbra. Ha addig az oldalt nem készítették fel rá, az átállás napján egyszerre leállhat.

Mi a helyzet az automatikus frissítéssel? A WordPress be tudja kapcsolni, hogy a kisebb biztonsági javítások maguktól települjenek, és ez a legtöbb oldalon jó ötlet. A nagyobb verzióváltásokat, a sablont és a fontos bővítményeket, például a webáruházat vagy az űrlapkezelőt, viszont nem érdemes vakon automatikusra állítani. Egy önmagától települt, hibás frissítés hajnalban is elronthatja a kosarat, és ilyenkor senki nem nézi meg utána, működik-e.

Frissítés előtt mentés, utána ellenőrzés

A frissítés nem egyetlen gombnyomás, hanem három lépés.

Előtte mentés. Teljes mentés a fájlokról és az adatbázisról, olyan helyre, ahonnan baj esetén vissza lehet állni. Ha a frissítés után valami nem működik, a mentésből percek alatt vissza lehet lépni a korábbi állapotba, és nyugodtan meg lehet keresni a hibát.

Közben körültekintés. A nagyobb frissítéseket érdemes egyenként végezni, és megnézni a bővítmény változásnaplóját. Ha egy bővítmény nagy verzióváltáson megy át, előbb egy teszt-másolaton érdemes kipróbálni.

Utána ellenőrzés. Végig kell nézni azokat a részeket, amelyek pénzt vagy ügyfelet hoznak:

• betöltenek-e a főbb oldalak asztali gépen és telefonon,
• működik-e az ajánlatkérő vagy kapcsolati űrlap, és megérkezik-e a levele,
• webáruháznál a kosár, a fizetés és a visszaigazoló levél,
• a mérés, vagyis hogy a hirdetések továbbra is látják-e az ajánlatkéréseket.

A frissítés után elromlott űrlap sokszor napokig észrevétlen marad, mert az oldal látszólag rendben van. Ezért kell az ellenőrzést szándékosan elvégezni, nem csak ránézni a főoldalra.

Érdemes egy rövid naplót is vezetni: mikor mi frissült, és az ellenőrzés mit mutatott. Ha két héttel később derül ki egy hiba, a naplóból azonnal látszik, melyik frissítés óta van, és nem kell találgatni.

Milyen károkat okozhat egy feltört oldal

Feltört oldalak tisztításánál újra és újra ugyanazt látjuk: a betörés egy régi, régóta nem frissített részen keresztül történt, és a tisztítást is ez nehezíti meg a legjobban.

Egy feltört oldal megtisztításának egyik első lépése, hogy minden fájlt összevetünk a hivatalos, eredeti változattal. Ami eltér, az gyanús. Egy friss oldalon ez gyors: a WordPress és a bővítmények aktuális verziója letölthető, és gépiesen összevethető. Egy évek óta nem frissített oldalon viszont a régi verziók egy része már nem is érhető el, egyes bővítményeket a fejlesztőjük rég abbahagyta, így nehéz megmondani, mi hivatalos kód és mi nem. Az ilyen tisztítás sokkal tovább tart és többe kerül.

Egy feltörés kára ráadásul nem csak a javítás ára. Az oldal a feltörés alatt kéretlen hirdetéseket vagy rejtett linkeket mutathat, ami miatt a Google figyelmeztetést tehet a találat mellé, vagy a helyezés romlik. A látogatók bizalma is sérül. Ha az oldaladat már feltörték, az erről szóló cikkünk lépésről lépésre leírja, mit tegyél.

A tanulság egyszerű: a rendszeres frissítés nem csak a betörés esélyét csökkenti, hanem azt is, hogy baj esetén mennyi idő és pénz kell a helyreállításhoz.

Mit tegyél most: rendszeres karbantartás

A legolcsóbb biztonsági intézkedés a rendszeres karbantartás. Nem kell hozzá bonyolult technika, csak következetesség: rendszeres frissítés mentéssel és ellenőrzéssel, a nem használt bővítmények törlése, és egy szem azon, hogy a PHP-verzió ne maradjon le.

Gyakran elfelejtett kockázat a kikapcsolt, de nem törölt bővítmény. Sokan azt hiszik, ha egy bővítmény ki van kapcsolva, nem árthat. A fájljai viszont ott maradnak a tárhelyen, és egy ismert hiba egy részük esetében így is kihasználható. Amit nem használsz, azt töröld, ne csak kapcsold ki. Ugyanez igaz a régi, nem használt sablonokra: egy alap sablon tartaléknak elég, a többi mehet.

Ha az oldaladat évek óta nem frissítették, ne kezdd azzal, hogy egyszerre mindent frissítesz az éles oldalon. Előbb készüljön egy teljes mentés, utána egy felmérés arról, mi mennyire elavult, és a nagyobb lépéseket egy teszt-másolaton érdemes kipróbálni. Így a frissítés nem egy újabb kockázat lesz, hanem a megoldás.

Ha ezt nem szeretnéd magad intézni, a weboldal-üzemeltetésünk pont erről szól: a frissítés, a mentés és az ellenőrzés rendszeresen megtörténik, és szólunk, ha valami nem stimmel. Ha előbb csak egy felmérést kérnél arról, hol tart az oldalad, kérj ajánlatot.